ओळखलंत का सर मला, पावसात आला कोणी
कपडे होते कदमर लेल,े केसांवरती पाणी
कणभर बसला, नतं र हसला, बोलला वरती पाहन
गंगामाई पाहणी आली गेली घरटात राहन
माहरे वाशीण पोरीसारखी चार िभतीत नाचली
मोकळया हाती जाईल कशी बायको मात वाचली
िभत खचली, चूल िवझली होत े नवहत े गेले
पसाद महणुन पापणयांमधय े पाणी थोडे ठेवले
कारभारणीला घऊे न संग े सर आता लढतो आहे
िचखलगाळ काढतो आहे, पडकी िभत बांधतो आहे
िखशाकडे हात जाताच हसत हसत उठला
पसै े नकोत सर जरा एकटेपणा वाटला
मोडून पडला संसार तरी मोडला नाही कणा
पाठीवरती हात ठेवून फक लढ महणा!
Khup sundar kavita ahe..............
ReplyDeleteZunjar asave din nasave !!!!!!!!!!!!!! Apratim!!!!
ReplyDeletekhup sunder, great kavita ahe,I like this kavita.
ReplyDeleteajinkya thanks for posting this poem from last six months i was looking this poem but couldnot found but thanks due to off you i can read again this poem
ReplyDeleteNice poet.....
ReplyDeleteNice punha shaleche divas aathavale.
ReplyDeleteHI MAZI AVADATI KAVITA AHE
ReplyDeletekhup khup sunder kavita ahe. mala khup avadate hi kavita. thanks.
ReplyDelete